-        Nagyon jól, köszönöm – felelte Emerald Marlow.

-        És még egyszer elnézését kérem, amiért olyan buta voltam, hogy összekevertem azzal a gazemberrel! – kezdett kis ködösítésbe Sirius ártatlan arcot vágva. – Tudom, hogy a miniszter úr tökéletes házasságban él, és biztosan soha nem jutott eszébe semmi csintalanság! Hogyan is keverhettem össze önt a másik varázsló-ismerőssel! Hiszen önnek nincs másik lánya, csak Denise.

-        Hány éve is házasok már, Emerald? – érdeklődött Vladimir.

-        27 éve. Igen, kerek 27 éve – válaszolta a miniszter ideges pillantással méregetve Siriust.

-        Ne mondja, miniszter úr! – sóhajtott fel színpadiasan Sirius. – Épp ennyi ideje volt házas az édesanyám barátja is! Micsoda véletlen! Talán vigyáznia kellene. Lehet, hogy a 27 balszerencsés szám – jelentette ki apró célzásképpen.

-        Persze, persze, kedves fiam, vigyázni fogok – hebegte Emerald Marlow. – Bár nekem semmi okom félni a 27-es számtól, nem igaz? Nekem biztos nincs olyan gyermekem, akiről ne tudnék! – jegyezte meg erőltetett nevetés közepette.

-        Minden jót, uraim! – köszönt el Sirius mosolyogva.

Miután mindhárman elindultak kifelé a külső irodába, Sirius még halkan hozzátette:

-        Kezdheti számolni a napjait, Emerald, mert meg fog fizetni mindenért. Wendyért kétszeresen is, azt garantálom. És jobban teszi, ha elkezd félni, mert nem fogok kegyelmezni.